Megint egy olyan téma, amit kedves Robi barátom vetett fel és úgy érzem, hogy kicsit több kifejtést igényel és kis dorgálást mindazoknak, akik magukra ismernek. A kérdés, amit pár napja feltett igen egyszerű: "Mire van szüksége a magyar eSportnak?", ám válaszolni rá kicsit összetettebb. A magam részéről én is elmondtam a véleményem, ami már-már szokás szerint kötözködőnek tűnik, de úgy érzem jogos.

Normális anti-cheat, normális emberek, nem hetente változó csapatfelosztások, ne legyenek kiskirályok, akik bármit megtehetnek és még sorolhatnám.
Sok olyan ember van vagy döntéshozói vagy bírálói hatalommal a kezében, akinek vagy már rég itt kellett volna hagyni az esportot vagy sosem szabadot volna ilyen szerepkörbe kerülni

Robi a sok válaszból megalkotta a saját maga blogbejegyzését a milla oldalán és egy másik érdekeset találtam, amire hivatkozott. Érdemes mindkettőt elolvasni, hiszen vannak benne ténylegesen fontos és jól összeszedett információk, amik teljes mértékben általánosak.

A Hogyan ne viselkedj profiként című szösszenettel részben egyet tudok érteni, részben nem. Az emberi gondolkodást sokszor elnyomja a mai napig az ösztön, ami mindannyiunkban benne van. Ez sokszor jól jön egy pályán vagy egy mapon is, legyen szó bármilyen sportról. Ugyanakkor sokaknál megvan az is, hogy ösztönösen védik magukat, ha bármi olyan gond akad és próbálnak terelni, védekezni. Aki megfelelő intelligenciával rendelkezik, tudja, hogy mit és hogyan kezeljen. Legyen az akár kritika vagy bátorítás vagy egy tanács. Amit sokszor sokan elfelejtenek, hogy a tetteinkért vállalni kell a felelősséget. Én is így tettem az ICL 22-ről írt cikkem után és a nekem fontos emberek miatt is felvállaltam kilétem. Vannak olyanok, akik emiatt már nem is köszönnek, vagy pont emiatt figyeltek fel arra, amit csinálok, mert kimondtam, hogy mi a probléma. Ennek ellenére amikor lehetőség adódott, egy újabb bejegyzéssel igyekeztem a szervezőket segíteni.

A mese után az, ami ellentmondásos a cikkekben véleményem szerint profinak nevezni a magyar színvonalat. Nem sok olyan csapat volt itthon, akik akár itthon, akár külföldön, de szerződéssel voltak valahova kötve. (Természetesen, ha van ilyen, akkor várom nyugodtan az aláírt szerződéseket, hogy kiemeljem ezen játékosokat.) A hazai közösségben megemlítésre került a WiLD és a Rock. Utóbbi jelenleg 3 játékost kölcsönöz egy külföldi csapat részére és így hozza a sikereket, szép elismeréseket. Magyarokként, de nem egy magyar csapatnak. Ez persze semmit nem vesz el eSportolói mivoltukból, de sajnos itthon csak néhány jeles alkalom esetén tudunk találkozni a csapattal és persze akkor, ha a marketing (és persze a szponzor) megköveteli a kötelező reklámot. A WiLD talán a leghosszabban még létező sikeres magyar csapat/multigaming idehaza. A név és a korábbi eredmények miatt DaDDy-nek lehetősége van válogatni, hogy ki és milyen módon csatlakozhat vagy segíthet be, ami teljesen érthető. A probléma viszont sajnos az, hogy senkit nem tud magához kötni, mert nincs olyan háttér és így bármikor elmehet egy vagy több ember, mint ahogy azt nemrég láttuk. Hogy ez előfordulhat, az viszont kisebb részben a vezetőség felelőssége. Itthon akkor láttam játékos szerződést valakinek a kezében, mikor a myRevenge színeibe akarták hívni az akkori teamwork 1.6-os csapatát.

Persze, akik külföldön játszottak/játszanak, azoknál szinte elkerülhetetlen egy komolyabb szervezetnél valamilyen írásos megállapodás. Ez jó és rossz mindkét félnek, hiszen a játékosok is kapnak egy adag elvárást és instrukciót, viszont kapnak olyan lehetőségeket, amit számon kérhetnek a "főnökökön" és fordítva. A magam pályafutása alatt, mióta állandó LAN-látogató vagyok ilyenre két csapatnál láttam példát. Az egyik ilyen a Robi által is említett Anexis, ami a CoD4 berkeiben verte végig Európát és a másik, a RAGE, akik CSS-ben törekedtek minél többre. A két említett csapatból jelenleg 3 ember is a WiLD CSGO csapatát erősíti.

Az, hogy papíron ki nevezhető profinak az nálam ezt takarja. Hogy emberileg profi-e valaki az meg sajnos mindenkinél máshogy kezdődik. Lehet valaki profi, ha magas lovon ül és nem megfelelően áll hozzá a csapatához és/vagy a közösséghez, ami őt is élteti, akkor bizony elég nagyot lehet esni. Be kell látnunk, hogy akik a fiatalabb korosztály képviselik, azok tudnak több időt beleölni a játékba, hiszen jóval kevesebb kötelezettségük van. Azonban a játék terén elért sikerekkel nem feltétlen jár együtt a megfelelő érettség és az, hogy ezeket hogyan kezeljék. Egy csapat esetén, ha van menedzser, akkor az ilyen esetekben nagyon fontos szerepe van és sajnos azt látom, a mai közösségekben (leginkább CSGO), hogy vannak olyanok, akik normálisan kezelik a sikert és a vereséget is és vannak olyanok, akik nem. Utóbbinál elég sok minden lehet a kifogás, de egy dolgot nem szabad elfelejteni egy csapatjáték esetén. A csapat vagy együtt nyer vagy együtt bukik. Az "egy mindenkiért, mindenki egyért" ilyenkor különösen fontos és emiatt van szerepe annak, hogy legyen valaki vagy még valaki a csapatnál, aki segít ezen rosszabb időszakokat átvészelni. Magam is megküzdök azzal, hogy a csapatom buzdítsam arra, hogy minél többet tudjon akár taktikailag, akár egyénileg is hozzátenni a játékhoz és hogy hogyan rendezzem a néha felbukkanó személyes ellentéteket. A megoldás ott van, hogy mindenkinek törekedni kell rá, hogy jobb legyen minden téren! Ettől lehet valaki profibb, hogy mentálisan is megállja a helyét és nem csak az ellenséggel szemben.

Az, hogy elmondjam itthon szerintem mire van szükség, ahhoz több hely kell, mint amit Robi oldalán rendelkezésemre állt.  Azt hiszem a normális anti-cheat kérdés szép lassan, de halad előre. A VAC egyre inkább próbálja kiszűrni a csalásokat, ennek ellenére találkozunk még a mai napig pörgő aimos emberekkel ugyan úgy, de a nagyobb programok szép lassan találatot kapnak a VAC által. Más játékoknál egyedül a RIOT-ról tudom biztosan, hogy etikus hackerek bevetésével a játék hibáit folyamatosan keresik és javítani próbálják. A CSGO-val ellentétben jóval összetettebb és szerintem jobb az ajánló-jelentő rész, mint az említett FPS-nél.

A másik a már említett állandó csapatfelállások. Ahogy fentebb említettem nem nagyon vannak olyan csapatok, ahova bárkit bármilyen szerződés köt. Egy multigaming esetén az adott szó az egyetlen egy kötődési forma, ami valakinél ér is valamit, valakinél szinte semmit. A fluktuációt mindenféle szervezeti háttér nélkül esélytelen szabályozni. Itt akár csapat, akár nemzeti szinten kéne elkezdeni gondolkozni. Sajnos azonban egy szervezet már fenntartási költségekkel jár. Elkezdhetjük sorolni, hogy van weblap, háttértár, szerverek és ha úgy alakul, akkor természetesen könyvelő és esetleg ügyvéd is. Az előbbiek szponzorok révén adottak lehetnek, de így is vannak fix költségek. Picit emiatt is van az, hogy vannak olyanok, akik azt hiszik bármit és bármikor megtehetnek. Hogy ez kialakult, ahhoz hozzájárul az is, hogy páran teszik alájuk a lovat, ezzel elősegítve a minél gyorsabb és határozottabb negatív irányú változást.

És végül az emberekről, akik a közösséget vezetik, felügyelik vagy befolyásolják. Ne legyen afelől kétsége senkinek, hogy aki időt és energiát öl bele, az így vagy úgy, de valamilyen haszonszerzési céllal is teszi mindazt, amit. Hogy kinek miben és hogyan nyilvánul ez meg, az már más kérdés. A probléma ott kezdődik, hogyha csak ez lebeg a szeme előtt és nem az, hogy szereti ezt a közeget és áldoz érte az idejéből, energiájából. Senki ne gondolja, hogy bárki itthon az eSportból megélhet! Kiegészíteni lehet a jövedelmet, viszont a normálisabb szemléletűek ezt visszaforgatják. Aki túl gyorsan akar túl sokat kiszedni, akkor nem bukik csak el, ha monopol helyzetben van.
Itt már egy dologra rá is világítottam, hogy milyen mentalitással nem lenne szabad eSport terén tevékenykedni. A másik probléma, hogy sokan nem vállalják fel a véleményük, mert akkor a népszerűségük csökkenne. Ezt én képmutatásnak tartom, hiszen ugyan úgy megvan a véleménye valamiről, ami lehet számára pozitív vagy negatív. Ha pozitív, akkor támogatja és örül neki, ha negatív, akkor meg inkább elhallgatja a véleményét. Ez is rettentő káros akkor, hogyha valamit építeni akarunk itthon, hogy minden elkezdje megközelíteni a nemzetközi színvonalat. És itt jön újra elő, a már párszor említett kettős mérce is. Nem egy olyan ember van, aki máshogy kezeli a különböző embereket. Itt ugyan úgy lehet gondolni közösségi emberekre és játékosokra egyaránt. Attól mert valaki elért ezt-azt ugyan olyan ember, mint bárki más. Nem azt mondom, hogy nem kell elismerni, hogy elért valamit, de attól még nem kell félistenként tisztelni.

A több mint 10 év alatt természetesen mindenre láttam példát a fentebb említettebb esetek közül, de szerencsére vannak kivételek és azok, akik tényleg lelkiismeretesen csinálnak mindent. Ezen emberek közül kellene jóval több a hazai közösségnek, hogy az eltévedt vagy még útjaikat kereső egyének valamiféle iránymutatást kapjanak. És természetesen jóval több önzetlenebb személyre van szükség, hogy támogassák egymást és a közösséget, hogy gyorsabb legyen a felzárkózás a nyugati és távol-keleti profi szinthez. Az nem segít, ha csak rámutatunk a problémákra, hiszen maguktól nem oldódnak meg. Törekedni kell arra, hogy ezeket megoldjuk és a parazitaként élősködőket pedig szép lassan le kell választani a hazai eSport gazdatestéről.

Január végén először vettem részt bármilyen, játékhoz köthető mozizásban. A kezdés annyira lelkes volt, hogy az elmúlt 3 hétvégén vetítésre került összecsapások legnagyobb részénél én is jelen voltam a moziban. Ezen időszak alatt pozitív és negatív élményekkel egyaránt gazdagabb lettem.

A legelső nap az európai LCS összecsapásai voltak, amin megjelentem. Maga a LoL közösségnek már egy megszokott lehetőség, hogy mozis vetítéssel nézzenek végig meccseket, hiszen a világbajnokság idején 1200 ember látogatott el csak emiatt a Lurdy Mozijába. A másnapi munkanapra való tekintettel a csütörtöki vetítések családias hangulatúak voltak többségében. A látogatók közül sokan már nem első alkalommal jöttek és régi ismerősként köszöntötték egymást. Játéktól és naptól függetlenül a fiatalabb korosztálytól az idősebbekig, változó volt a korok elosztása, de volt, ahol családi program volt egy játéknap. Erről majd kicsit később bővebben.

A LoL és a CSGO vetítések között volt sok hasonlóság és sok különbség is. Az ismert közvetítőktől azt kaptuk, amit vártunk. Ami már különbség volt a két játék esetén, hogy a LoL közvetítések egy külső stúdióban zajlottak és onnan csak a twich képe került a mozivászonra. A CSGO estében azonban a teljes kommentátor gép először a mozi vetítőgépei közé került be és ott ültek a srácok. Ezek után az ebot intézte technikai szünetet kihasználva átkerült a mozi egy másik részére, ami addigra felszabadult. Sajnos egy moziról lévén szó, órákkal a vetítés előtt nem adódott lehetőség mindent a legapróbb részletekig átnézni.

Maga a technika beállítása sajnos kicsit összetettebb, mint én is gondoltam. Az utolsó nap, mikor ellátogattam egy LoL vetítésre, akkor épp a kommentátorok voltak hangosabbak, a játék és az eredeti angol hang viszont jó volt. Sajnos ezt a moziban egy online adás révén nem lehet állítani. A CSGO esetében az első meccs alatt folyamatosan akadtak kisebb-nagyobb problémák a hanggal. Volt technikai oldalról is és volt oda nem figyelésből származó gond is. A költözés után ezek rövid időn belül megoldásra kerültek. Itt szerencsére könnyebb volt jelezni a közvetítők felé, hogy hol és milyen problémát tapasztaltunk, hiszen a helyszínen voltak. Ebből adódóan a szünetekben volt lehetőség a nézőkkel való kapcsolattartásra is.

A CSGO közösség nagy része a VOLGARE miatt jött el, hogy lássa a csapatot játszani egy nemzetközi versenyen. A magam részéről nem tudtam megnézni egyik meccsüket sem, viszont elég sok visszajelzést tudtam összeszedni a helyszínen lévőktől. Azt kell, hogy mondjam, hogy mind a VOLGARE, mind a közösség elkövetett 1-1 hibát,az elhangzottak alapján. A hiba ugyan az igazából, csak más-más oldalról. A VOLGARE nem bízott igazán magában ahhoz, hogy azt mondja, hogy ellenfele lehet egy VP-nek. Én is játszottam amatőr csapattal igazoltak ellen és vertük is el őket. Egy mapon bármi megtörténhet bármelyik lanon, így sajnálom, hogy félve indultak neki a meccsnek. A HR elleni meccsükön már úgy indultak neki, hogy neten megverték már őket, így most is ott a lehetőség, hogy nyerjenek és ennek is betudható, hogy szorosabb meccset játszottak ellenük. Én azt sajnálom, hogy nem bíztak úgy magukban. Nem lehet úgy odaállni bármilyen versenyhez, hogy nem az lebeg a szemem előtt, hogy meg akarom nyerni! Mindig és mindenki a győzelemre törekszik. Más kérdés, hogy tudja, hogy valóban mi a reális, hogy mit érhet el. És ez az, amiben a közösség egy része hibázott, hiszen irreális volt az, amit néhányan vártak, hogy akkor most a VP és a HR is vereséget szenved majd a srácoktól. Itt nem a VOLGARE játékosait minősítem le, de jelenleg a magyar és a nemzetközi mezőny között hatalmas a szakadék. Ameddig nincsenek hosszú távon azonos felállású csapatok és normális versenyek itthon, addig nem látok arra esélyt, hogy Magyarország FPS játékokból újra nemzetközi szintű elismerést váltson ki. Az a pár játékos, akik BF4-ben az Epsilon színeit erősítik, sajnos hiába érnek el szép eredményeket, egy nemzetközi csapat tagjaként teszik és egy olyan játéknál, ahol a netcode sajnos megöli a normális kompetitív online játék lehetőségét.

Ha már nemzetközi csapatoknál tartunk, akkor úgy érzem, hogy meg kell említenem az UOL szereplését is. Kicsit kettős érzelmeket vált ki belőlem az, hogy csütörtökön nyerni tudnak, pénteken meg nem, hiszen olyan ellenfeleket vertek meg, akik tényleg a legjobbak között vannak és olyanoktól is kaptak ki, akik azért az elithez képest gyengébb. Egy meccsüket sikerült teljes mértékben végignéznem és az ráadásul pont az Fnatic ellen. Amikor a baron is elesett azt hittem, hogy végleg vége és elúszott teljesen a meccs. És onnantól kezdve valami olyan comeback kezdődött el, hogy nem hittük el a moziban sem a mérkőzés után. Aki nem látta a meccset, íme egy kisebb összefoglaló.

Pont ezen a napon történt meg az, amin mindannyian meglepődtünk. A legtöbb szülő, aki elkísérte gyermekét valamelyik mozizásra, általában "leadta", hogy ő addig intéz mást, amíg a gyerek mozizik. Volt egy anyuka, aki beült a két gyerekével a csütörtöki nap és végignézte ő is a fentebb említett meccset. Ez még annyira nem volt meglepő, de utána ahogy beszélgetésbe elegyedett a szervezőkkel, azt hiszem minden jelenlévőnek leesett az álla. Én ugyan csak tavaly nyáron kezdtem el játszani, de a közelében nem voltam az említett anyuka ismereteihez képest. A többiek is csak pislogtak, hogy mi mindenről és milyen pontosan, a játékhoz értő módon nyilatkozott. Játékhoz sosem lehet túl öreg az ember. :)

A magam tanácsaival igyekeztem ellátni a megfelelő embereket, hogy ilyen lanos és selejtezős mozizásoknál mi és hogyan lehet hasznos a jövőben. Ami megkérdőjelezhetetlen, hogy a LoL közösség a VB alatt megint 1000 fölötti létszámot is elérhet a vetítések alatt. Számomra a kérdés, hogy a CSGO-t szeretők miért maradnak távol egy ilyen rendezvényről. Ami megfordult a fejemben, hogy viszonylag kis létszámos és nem egy nagy nevű LAN volt a mostani egy DreamHack-hez, egy ESL One-hoz vagy egy Copenhagen Games-hez viszonyítva. A másik szempont az a CSGO-t részben éltető, részben megkárosító fogadások. A legutóbb említett verseny most is az épp aktuális tavaszi ICL-lel lesz egy időben, aminek remélem jobb lebonyolítása lesz, mint legutóbb, ha már a közösséget is bevonták. A kérdés igazából az, hogy melyik versenysorozatot követné a közösség leginkább moziban, együtt szurkolva?

 A másik, amire felfigyeltem a rendezvények alatt, hogy sokan úgy érezték, hogy mert egy moziban vannak, több mindent megengedhetnek maguknak. A mozi büféjében ugyan úgy tud minden vendég kedve szerint fogyasztani, viszont itt a meccsek között nincs takarítás, mint mondjuk a mozifilmek között. A másik, ami miatt viszont nem egy emberre kellett rászólni, hogy a lábát a földön és ne az előtte lévő szék fejtámláján pihentesse. Szerencsére ebből azért nem volt olyan sok. A szemetelésnél viszont azt figyeltem meg, hogy a CSGO közösség ilyen szempontból jóval trehányabb, mint a LoL. Lehet itt a korábbi mozizások alkalmával már megszokták ezt. Sajnos elmesélések és több tapasztalat alapján van olyan közösség, aki még a látottakhoz képest is rosszabb állapotokat tudna teremteni.

Mindezek ellenére én pozitívnak tartom azt, hogy a közösségek így is találkozni tudnak egymással. A közösség meghatározó személyei vagy magukat annak tartók részéről viszont több aktivitást szívesebben látnék.

Most november végén második alkalommal nyílt lehetőségem arra, hogy segítsem a PlayIT staff részének munkáját. Mivel szeretem az ilyesfajta pörgést, nem volt számomra terhes sem az előkészület, sem a rendezvény maga. Elég izgalmas és tartalmas 3 napot tudok magam mögött és remélem lesz még pár ilyen.

Pénteken, a napi teendőim végeztével már útra is keltem a SYMA-ba, hogy tudjak az előkészületekben segíteni a többieknek. Aminek örültem, hogy rengeteg ismerős arccal találkoztam a tavaszi rendezvény után. Miután a shopban sikerült kipakolni mindent és az elővételes csomagokat összekészíteni az eSport részlegen kezdtük el a technikát előkészíteni. Az 5on5 és 1on1 színpadnál az esportmilla koordinátorai, aktivistái frissítették és beállították a gépeket a játékokhoz. Az este folyamán a 3on3 színpad is teljesen elkészült. Felépítésre kerültek a később nagy lelkesedéssel elkapkodott dobozokból egy kisebb dekoráció is, hogy feldobják a színpadok összképét. A péntek esti kései végzéshez hozzájárult egy kis beszélgetés a milla tagjaival. Szombat reggelre már csak az éjszakások által elkészített standy-k és még több doboz kihelyezése maradt és pár apróság. 8-kor kis eligazítás után körbenéztem és üdvözöltem az ismerősöket még a kezdés előtt.

Aztán ahogy ilyenkor szokott 9-kor elszabadult a kellemes őrület. A szokásos berohanás persze most sem maradt el, de ahogy tapasztaltam normálisan viselkedett mindenki és sok meglepő gesztust tapasztaltam, amikről később szót is ejtek. Akik korábban bejöttek előbb-utóbb mind átvették az ajándékcsomagjuk és igyekeztek mihamarabb odaérni az általuk leginkább várt játék standjához vagy színpadához. A szombati nap körülbelül 90 százalékában csak a PlayIT shopjában voltam és csak minimálisan néztem körbe a rendezvényen.

Amit innen láttam, az számomra nagyon pozitív volt. Itt most nem elsősorban a rendezvényre gondolok, mert azt nem tudom teljes mértékben megítélni, hiszen annyira alaposan nem néztem azért körbe. Mivel tavaly nyár eleje óta tanárként dolgozom, így elég sokféle emberrel volt szerencsém találkozni. A rendezvény alatt viszont nagyon pozitívan csalódtam a következő generációkban. A sor lehetett akármilyen hosszú, nem láttam tolakodást és bosszús arcokat sem. Ami szintén pozitív volt, hogy a mozgássérülteket mindenki zokszó nélkül előre engedte.
A shopban volt szerencsém tapasztalni, hogy a kicsik még használják a "kérem", "köszönöm" és "szeretném" szavakat. Illetve elég türelmesek és kíváncsiak, hogy több terméket is megnézzenek maguknak mielőtt választanak. Volt olyan szülő is, aki rábízta a fiaira azt, hogy intézzék a vásárlást és az ajándékcsomag átvételét, viszont probléma esetén ott volt a közelben. Ez félig jó, félig rossz, hiszen jó, hogyha korán feltalálják magukat és önállóan el tudnak intézni pár apróbb feladatot, viszont elszomorít, amit úgy általában látok, hogy a mostani ovis és kisiskolás gyerekeknek úgy érzem túl gyorsan kell felnőniük sok dologhoz és nem tudnak igazán gyerekek lenni. Rögtön belekerülnek egy jóval intenzívebb és jóval inkább sikerorientált, maximalista világba. De ez egy teljesen más történet már...

Maga a szombati nap pörgősen és nagy hajtás mellett zajlott. A munka vidáman és gyorsan telt a sok teendő közepette. A zárást követően 1 órán belül már el is hagytuk a helyszínt. A szombati nap amit volt szerencsém látni, hogy mindkét nagyszínpad előtt szinte állandóan tömeg volt. Természetesen számomra kedvesebb terület volt a második csarnokrész, hiszen ott kapott helyet minden eSport színpad. A reggeli órákban még aggódtunk, hogy vajon mennyire lesz tele az 5on5 rész előtti nézőtér, de délután szerencsére azt tapasztalhattuk, hogy talán még az 500 szék is kevés volt. Zárás után míg a vendégek távoztak, ki-ki vigyázott a rábízott technikára majd utána mi is hazamentünk.

Vasárnap kora reggel ott folytattuk, ahol előző nap abbahagytuk. Reggel a felállított és elkészített standy-k és kockák kipakolásával kezdtünk, ami szintén a nyitás után nagyon gyorsan eltűntek. Előző este a nagy pakolások közepette elbeszélgettem a tűzszerészekkel és így szóltam, hogy elkészültek az általuk is keresett WoW-os anyagok. A kora reggelt kihasználva mindenki beszerezte magának a kis kockáit és egyéb más kiszemelt tárgyait. A gyors infó révén volt szerencsém beülni a kiállított Cougar-ba is.

Nem egy könnyen elpusztítható jármű sem ez, sem a Hammer, amit hoztak. Maguk a robotok is nagyon érdekesek voltak, de engem azért jobban lázba hozott a két kiállított versenykamion, amiket igyekeztem közelebbről megvizsgálni. Természetesen nálam sem maradt el a közös fotó az Aliennel és ahogy láttam még elég sokan beálltak pózolni.

Vasárnap már nem volt olyan nagy roham a shopnál sem, így volt időnk körbenézni váltva, hogy hol mi minden van. A magam részéről láttam pár szépen kiépített gépet a veletech részlegénél, de maga az egész kis csarnok alapból nyugis volt. Interjút könnyen lehetett ott csinálni, mert nincs hangzavar és szellős. A korábban elkapott BugBeaR és Res1st beszélgetést már említettem a korábbi eSport-tal kapcsolatos cikkemben. Ezzel együtt nagyjából 5-10 percet töltöttem a PlayIT azon részén. A szabad perceim a 3on3 és az 5on5 színpadoknál töltöttem. Nagyon jó volt látni, hogy mennyien voltak ott és szurkoltak vagy csak figyelemmel követték a játékokat. A színpadi átvezető időket a két versenyszám között BZ és orobeRto is nagyon jó hangulatot csinált és sok olyan gesztust láttam itt is akár a nézők között, akár a lebonyolítást végzőktől, ami úgy érzem egy újabb a pozitív megítélés felé viszi el a játékosokat.

Sok kisgyerek is megjelenik a PlayIT bármelyik állomásán és sajnos az ajándékok dobálásánál ők ilyen szempontból hátrányosabb helyzetben vannak. Az 5on5 színpadnál nem egy olyan eset volt, hogy az "elnyomott" kisgyerek mégis valami relikviával távozott. A 3on3 színpadnál egy hős lovag az elkapott egérpadot átadta a társaságában tartózkodó leányzónak. Amit szintén itt láttam, hogy egy egérpadot ketten is megragadtak a levegőben. Ekkor olyat tapasztaltam, ami mindennél jobban meglepett. Én is, mint szerintem a legtöbben ti is, azt vártam, hogy elkezdik kirángatni a másik kezéből a loot-ot. Ezzel szemben megbeszélték a dolgokat maximum fél perc alatt és utána egy kő-papír-olló meccs keretein belül eldöntötték kié legyen az egérpad. A vesztes elengedte az egérpadot és gratulált az új tulajdonosának. Azt hiszem sokan tanulhatnának ebből...

Amit nagyon sokunknak felkeltette az érdeklődését, az a rengeteg cosplaybe öltözött vendég volt. Két olyan társaság volt, akik egyértelműen felismerhetőek voltak és mondhatom, hogy állandó vendégei már a rendezvénynek. Mind a Gyűrűk Ura Cosplay Club, mind az 501-es Légió Magyarországi Helyőrsége csak úgy vonzotta a tekinteteket, akárhol megjelentek. Bár sosem követtem úgy a cosplay rendezvényeket, de nem egy ember mondta, hogy az anime világából egyre inkább a különböző MOBA (és egyéb más) játékok karaktereinek öltöznek be az elhivatottak. Nem olyan rég elkészült a hivatalos videó a novemberi állomásról, amiből elég sokat láthattok ti is, hogy mi minden volt még. Én a legjobban a Nazgul táncos jelenetén derültem egy jót.

A magam részéréről élveztem az egészet és áprilisban is remélem kint leszek. Amint időm engedi, jön a karácsonyi állomás beszámolója is. Akinek ez a kis élménybeszámoló és videó kevés volt, az itt elolvashatja és megnézheti a GameStar szemszögéből a rendezvényt.

Egy nagyon örömteli hír jutott el hozzám a csapatomon keresztül. Az ICL visszajelzéseket és ötleteket vár a játékos közösségtől a következő versennyel kapcsolatban. Az öröm nem feltétlen felhőtlen, mert sajnos túl hosszú idő telt el ahhoz, hogy most legyen bármilyen igényfelmérés, de minden közösséget építő lépést értékelnünk kell és meg is kell tennünk, nekünk játékosoknak és a közösséget meghatározó embereknek. Emiatt igyekszem minden ilyen lehetőséget én magam is megragadni.

Korábban is terveztem néhány olyan közhasznú információt összeszedni, ami bárki számára hasznos lehet, ha a versenyekről van szó. Ezeket a mai nap megcsináltam, így remélve, hogy hozzájárulok a színvonal emeléséhez. Ezeken túl úgy érzem, hogy a véleményem és a javaslataim is hasznosak lehetnek. Természetesen, hogy ki mennyit és hogyan fogad meg ebből, az már más. Kezdem inkább az utóbbival.

• Külön kellene szedni a BYOC és a TUP versenyt
• Megfelelő emberek a tudásukhoz mért feladatra, pozícióba
• Állandó takarítás és szemétürítés a dohányzóban is
• Rend megtartása
• Külön helység pihenésre, csapatépítésre és játékra
• Lebonyolítási javaslat (csatolmány linkelve)

Külön BYOC és TUP versenyek

Nem is tudom igazán, hogy melyik okfejtéssel kezdjem el a sort. Én a CoD4 versenyt meghagynám BYOC versenyként. Egyik oka, hogy kevesebb CoD4-es csapat van, mint amennyi CSGO bármikor is lehet már a jövőben. Sajnos vagy sem, de már nagy nemzetközi szinten nem tartozik a versenyjátékok elitjébe sem, így kis esélyt látok arra, hogy nagy hirtelenséggel beállítson 40 CoD4 csapat.
Ami részből ebből adódik, hogy a CSGO esetében viszont a TUP gépes lebonyolítást erőltetném. Információim szerint már csak egyfajta méretű monitor volt az 1.6-os versenyen is, ami örvendetes. A TUP mindig is meg tudja osztani a közösséget több szempontból is. Egyik szempont, amivel mindenki kezd szerintem, hogy mennyire erős egy gép. A magam helyzetében gyengébbek az ICL-es gépek, viszont egy nagy monitorral nem tudnék elférni olyan könnyen, ha játékosként mennék. Más játékosoknak a maguk 100+Hz-es monitorához viszonyítva a monitor jelenthet visszalépést. Viszont a közvetlen környezetemben is vannak olyan játékosok, akik örülnének egy TUP gépnek, mert erősebb a sajátjukénál. Ami fontos, hogy a TUP előnye, hogy minden lényegi periféria ugyan az. Ami a játékosoknak fontosabb, hogy mivel játszanak (billentyűzet, egér, egérpad és füles), azt úgy is hozhatják. És itt van a saját gépnek egy újabb hátránya, hogy azt nem mindenki fogja akár 2-300km-ről magával cipelni, aki nem rendelkezik autóval.
Ami szintén lényeges véleményem szerint, hogy árban nem szabadna egységesíteni a versenyeket. Aki gépet visz, jóval több macerával küzd, mint aki nem visz. Plusz fogyasztásban különbség nincs aközött, hogy TUP vagy BYOC gépeken játszunk. Ami lényegi különbség, viszont az érzésem szerint egy szervező feladata, hogy a megfelelő minőségű és leágazású hálózat rendelkezésre álljon mindkét megoldás esetén.

Megfelelő személyek

Adminok és lebonyolítók:
Az előző lanokon nem egy alkalommal láttam, hogy nem feltétlen a megfelelő személyek végezték a megfelelő munkát és a megfelelő módon. Itt gondolok adminra, közvetítőre, riportetrre, bárkire. Egy normális munkahelyen az első kérdésem az, ha új vagyok, hogy kitől, hogyan és milyen módon kaphatok utasítást és mi a pontos munkaköröm. Aki a szerverekért vagy a hálózatokért, az bent ül az admin szobában és ha gond van, reagál. Több dolga nincsen. Aki főadmin egy adott játékban, az csak a kérdéses esetekben legyen csak bevonva bármi olyan nem egyértelmű helyzetben vagy ha a csapat hozzá ragaszkodik, mint anno a mi helyzetünkben.

Közvetítők, riporterek:
A közvetítés már elengedhetetlen egy versenynél, de nagyon sok benyomást tud az emberben kelteni, ami lehet jó is vagy rossz is. Ha egy külön elszeparált helység van a közvetítésre, az legyen ellátva megfelelő levegő-utánpótlással, legyen kizárólag a közvetítők és maximum a technikáért felelős számára használható és ne átjáróház legyen. Ami szintén fontos a közvetítés szempontjából, hogy olyan személy üljön ott, aki ért is a játékhoz és megfelelően tud kommunikálni is. Lehet az én hibám, de ha külföldi versenyt nézek, akkor sokszor azért döntök az angol stream mellett, mert egy olyan típusú közvetítő, mint Anders (NiP) nem csak a játékot közvetíti le teljesen korrekt módon, hanem taktikai és stratégiai mozgásokat, helyezkedéseket is jól észreveszi és szóvá teszi. Annak ellenére, hogy a NiP színeiben van, egyszer sem láttam azt, hogy a közvetítései alatt részrehajló lett volna saját kenyéradójával szemben.
A játékok közötti szünetben egy nemzetközi versenyen elemzők beszélgetnek, hogy mit hol és hogyan láthattunk, ki mikor hibázott érzésük szerint. Itthon ilyen szinten képzett embert nem tudom mennyire találnánk bármilyen játékból, aki ki tudna elemezni mindent, nem hogy többet, hogy arról ne csak monológot tartson. Ezen a téren még van mit fejlődnünk, így akár a köztes szünetekben, egy korábbi verseny összefoglaló videójával vagy interjúkkal lehetne kitölteni az időket. Ami szintén fontos, hogy a streamer is ember. Amíg külföldön elemzés zajlik, addig nekik is van kis idejük, hogy akár a mellékhelyiségbe elszaladjanak, akár egy cigit elszívjanak vagy csak egyenek.
Nem egy lanon túl van már mindegyik közösség és azok, akik évek óta járnak versenyekre, mint én is, nem egy olyan társaságtól, közösségtől láttuk, hogy normális módon meg tudja szólítani a játékosait. Az átlag játékos csak a nagyobb neveket ismeri, de ugyan úgy lehetőséget kell adni a kevésbé ismert csapatoknak is a lehetőséget, hogy megkapják azt a bizonyos pár perc hírnevet. Arról nem is beszélve, hogy ott a helyszínen kell a véleményüket kikérni, hogy mi jó, mi nem a meglátásuk szerint.

Takarítók:
A takarítás az a munkakör, amit senki nem végez szívesen. Azok az adminok, akik csak puszira vannak ott, elhiszem, hogy nem szívesen vállalnák el, viszont rendnek kell lenni. Ha nincs rá kapacitás, mert alapból kevés az admin, akkor fel kell fogadni egy olyan embert, aki csak takarít. Akkor nem lesz gond, hogy mindig tiszta legyen a WC, legyen megfelelő utánpótlás a papírból is és a dohányzóban is üresek legyenek a kukák. Ha a plusz ember nem lehetséges, akkor viszont minden admin és szervező előre megbeszélt módon vegye ki a részét belőle.

Takarítás

Ahogy fentebb említettem, a takarítás állandó velejárója bármilyen rendezvénynek. Ha szemét van, ragad a padló, nem megfelelő a WC állapota, akkor sem jót nem tudunk mondani ezen állapotokról és még meggondoljuk, hogy legközelebb eljövünk-e. A probléma kialakulása viszont kettős, így emiatt a játékosok és a vendégek is felelősek, nem csak a szervezők. Mindenkinek saját maga felé kell, hogy legyen egy olyan igénye, hogy nem borítja ki az üdítőt vagy szemetel és persze rendeltetésének megfelelő módon használja a WC-t is. Ha bárki kiönt vagy kiborít valamit, akkor legalább szóljon a rendezőknek. A játékosoknak meg kell előzni a bajokat, de ha be is következik, legalább szóljanak. Az már egy adott embertől függ, hogy most eszközöket kér vagy megkéri a megfelelő szervezőt, hogy foglalkozzon a problémával. Utóbbinál lehet, hogy egy meccs kezdete a probléma vagy lehet, hogy csak a pénzéért elvárja, hogy ennyit meg tudjanak oldani, ha jelzi.
Ami már nem a játékosokra tartozik, hogy milyen gyakran és hogyan zajlik egy állandó jellegű takarítás vagy éppen szemétürítés. Ezeket a szervezőknek kell megoldaniuk, mindamellett, hogy a verseny akadálytalanul lebonyolításra kerüljön. Ha látom, hogy a csikkeket tartó tálca tele van, nem biztos, hogy arra sarkal sok embert, hogy akkor abba beledobja és új magassági rekordot állítson fel, mert látja, hogy úgy sem ürítik. Emiatt maradtak októberben is az asztalokon az üres tányérok és üdítős flakonok is, mert nem volt hova tenni. Ha jött volna egy nagyobb szél, akkor mindent visz oda, ahová akar.

Rend

A rend megtartása mindenki érdeke. Itt nem csak a takarítás, amire gondolok, hanem maga a lebonyolítás és a viselkedés is. Nem egy olyan eset volt, hogy az admin, részben a fáradtság miatt, de nem megfelelő módon kommunikált. Ezzel nem nekem kell foglalkoznom, mint játékos/menedzser, hanem azzal, hogy ugyan úgy végezze a munkáját, ahogy kéne. A nem megfelelő viselkedési formákra bőven láttunk példát októberben és nem is emelnék ki jelenleg egyet sem. Ami annál inkább szót érdemelt, hogy kettős mérce volt és van sok szervezőnél vagy közösségi személynél. Saját versenyszervezős időszakomból is tudom, hogy pártatlannak kell maradni és mindenkinek ugyan azokat a feltételeket meg kell tudni adni a jó játékhoz. Egy TUP lan esetében több óra kimaradás után egy 5-15 perc beállítás és DM érzésem szerint nem olyan nagy gond feltéve, ha nincs több órás késés. Októberben ennek többen megittuk a levét, hogy néhány kivételezett ember akár fél órát is kapott, hogy mindent kénye-kedve szerint beállítson, míg mások éppen csak elindították a CSGO-t, de már az admin hajtotta fel a szerverre és a meccset akarta indítani.

Ha bármilyen szabályt bevezetnek, az legyen mindenki számára ugyan az és ugyan úgy értelmezett és betartott!

Több helyiség megnyitása

A szellőzés még most is néha problémát okozott, ám nem ez, ami miatt külön szedném a játékosok számára fenntartott verseny és pihenő helyszíneket. A pihenés fontos és ha TUP és BYOC verseny is van, akkor az igazán elszántak nem nagyon tartanak szünetet és állandó jelleggel megy a játék. Plusz sokakat az állandó zene is zavart már. Mikor az egész csarnok meg volt nyitva játékra és pihenésre, akkor a külön kis helyiségekbe el lehetett menni és elvoltak a csapatok. Adminok is pihenni az adminszobába járnak és ott senki nem is zavarja őket, ha nem ég a ház. Ami fontos lenne, hogy aki szeretne nyugodtan pihenni, arra a játékosoknak is legyen lehetősége. És egy lényeges pont, ami már nem egy alkalommal problémát okozott, hogy nincs használható vizes blokk. Aki nem tud vagy nem akar még pluszban szállásra költeni, biztos vagyok benne, hogy nagyon értékelné, ha egy normális zuhanyzási lehetősége lenne, amit természetesen rendben is kell tartani és kellő tisztasággal kell, hogy rendelkezzen. Ez egy nagyon jó pont lehetne sokak személyében és még idő is van a kivitelezésre.

Lebonyolítás

A lebonyolítás végigvezetésére ráment a szombat estém és igazából két olyan lényeges pont van, amit TUP rendszernél el kell felejteni. Az egyik ilyen, hogy (majdnem) mindenki továbbjut a csoportból. 4 csapatos elosztás mellett csak úgy jött ki értelmes és elfogadható időkkel a levezetés, ha csak a fele jut tovább a szétlövésig, azaz két csapat csoportonként. Így egy csapat minimum 2 meccset játszik csak, ami miatt érdemes lehet átgondolni a nevezési díjakat.
A csatolt táblázatban látható a lebonyolítás, az időrend és az ültetés is. Az általam írt megoldás közel optimális feltételeknél használható. Itt gondolok szerver, gép és hálózat problémák minimális előfordulására. Ami fontos, hogy minden egyes csoport rendelkezzen legalább 1 kijelölt adminnal. Legutóbb, mikor ellátogattam a versenyre, ez így nem volt megoldva és problémát jelenthet, hogyha két admin két más információval látja el a csapatot. Illetve fontos az, hogy pontosan tudja mindegyik csapat, hogy kit kell keressen.
Szintén fontosnak tartottam, hogy emberi időben vége legyen minden egyes meccsnek. Este 9 óra után vége van az utolsó fordulónak és azok kezdenek esetleg másnap reggel "korábban", akik nem játszanak az utolsók között előtte lévő nap. Így bőven jut pihenésre és csapatépítésre is idő, akik ezt szeretnék és jut idő a közösségnek megismerni egymást jobban. Egy-egy ilyen versenynek ez is célja kéne, hogy legyen.

A lebonyolítást akkor érdemes újra átgondolni, hogyha minden játékos rendelkezik saját géppel, ahonnan nem kell felállnia. Én a magam részéről a csak TUP lebonyolítást javasolnám, mert a BYOC rendszert kicsit visszalépésnek érezném.

Végszó

Én a magam részéről úgy érzem, hogy kellő mértékben foglalkoztam a témával, hogy segíteni tudjam a szervezők munkáját. Az, hogy ebből mennyit fogadnak meg és valósítanak meg, az rajtuk múlik. Remélem, hogy az elmúlt versenyeken előforduló nagy csúszásokat ettől függetlenül sikerül elkerülniük és mindenkinek jut elegendő pihenési idő. Aki más egyéb gondolattal vagy kérdéssel rendelkezik, szívesen várom és kifejtem a véleményem arról is.

A minap orobeRto egy érdekes cikket írt az esportmilla oldalára, amiben a legizgalmasabbnak választotta ő is a CSGO-t. Az biztos, hogy mindannyian vagyunk annyira elfogultak saját kedvenc játékunkhoz, hogy nekünk az tűnik a legizgalmasabbnak. Igyekszem kicsit összeszedni a különböző nézőpontokat a több, általam is játszott játék közül és persze érintve pár olyat is, amivel jómagam nem is játszom.

Én az elmúlt időszakban szinte csak CSGO-val játszom, de néha-néha a LoL-ba is belevetem magam. A nálunk is ismert és közkedvelt játékok listája azonban itt nem áll meg, hiszen van még HS, Dota2 és még a StarCraft is érdemel említést. Ne kövezzetek meg, de a LoL és a Dota2 nálam egy kalap alá kerül most, hiszen egy játékstílust képvisel. Így összesen van FPS, MOBA, RTS és a HS is.
( A HS a wikipédia szerint online gyűjtögetős kártyajáték, míg a a battle.net leírásában "fast paced strategy card game" jelző alatt fut. )

A jelenleg FPS réteget képviselő CSGO elég sokban különbözik, mondjuk a korábbi itthon is verseny szinten játszott CoD sorozatokhoz képest. Nem csak a játék igényel más gondolkozásmódot, de nagyobb szerep hárul a taktikára és talán még nagyobb a financiális kérdésekre. Ami az FPS játékok mindegyikére elmondható, hogy minden egyes kör új izgalmat és nagyszerű egyéni vagy csapatos megoldásokat hozhat. Egyik ilyen érdekesség volt, mikor a NiP egy teljesen sajátos rámpa védést mutatott be, mint amit lentebb láthattok. Azóta már a WiLD csapata is elsütötte ezt a helyet. Az biztos, hogy a meglepetés erejével hat, mert ritkán számítunk felülről golyózáporra.

Az FPS játékok leginkább vitathatatlan előnye az, hogy egyedül is lehet szinte lehetetlen helyzetből is köröket visszahozni és meg is nyerni. Nem feltétlen úgy fogalmaznék, hogy a legizgalmasabb játék, hanem inkább úgy, hogy a leggyakrabban talán az FPS az, ami izgalmakat hozhat.

A MOBA játékoknál már más a helyzet. Minimális ismereteim azért megengedik, hogy tudom, hogy minden egyes játék három szakaszból áll (early, mid és late game). Mindegyik hős alapból egyik vagy másik időre alkalmasabb, de természetesen sok múlik a build-en és a játékos tudásán is. Az én meglátásom szerint az egyéni akciók ritkán tudnak a MOBA-ban izgalmakat hozni. Amikor egy hős akár többel szemben is helyt tud állni egy harcban, annak elég sok összetevője lehet. A héten én is kifogtam egy olyan csapatot, ahol valaki először játszott a saját maga hősével és a midlane-t elég csúnyán elfeedelte. Ennek az lett a vége, hogy több szintes előnyre és teljes buildre elég hamar futotta az ellenfélnek és 3-4 embert is könnyen el tudott intézni egyszerre.

Kiegyenlített játéknál inkább teamfight-ok azok, amik izgalmakat rejtenek, illetve ha olyan lehetőség adódik, akkor egy-egy esetleges backdoor is a meglepetés erejével hathatnak. Azok számára, akik jobban benne vannak a játékban, jóval több dolgot tudnak értékelni, mint akár én vagy orobeRto, akik inkább csak külső szemlélői vagyunk a MOBA játékoknak.

Az RTS játékokkal mindig az volt személy szerint a bajom, hogy megfelelő gazdasági hátteret akartam építeni és úgy támadásokat folytatni. Ez már sem a Warcraft 3, sem a Starcraft idején sem jött össze. De ugyan úgy meggyűlt a bajom az Age of Empires 2 HD verziójánál is. Jó esetben olyan 30 APM lehet a saját kis szintem, ami nem éppen a profik 300 vagy akár annál is magasabb kategóriájához tartozik. A különböző játékok más-más létszámkorlátjai ellenére is azért lehetett a játék korai szakaszában támadni vagy komoly, nagy seregekkel egymásnak feszülni. Aki az RTS világában érzi jól magát, ezeket is nagy lelkesedéssel követi, hiszen neki ez okoz izgalmakat.

A HS terén viszont már komoly gondokkal küzdök. Nálam a kártyajátékok alatt a windows alap változatai megmaradtak és köszönöm bőven elég. Amit magából a játékból láttam az tényleg a jó pakliknak és a szerencsésen előkerülő kártyáknak tudható be. Ha elég sok és/vagy elég jó van épp a virtuális kezünkben, akkor egész szép kombinációval támadhatjuk ellenfelünk és vehetünk el tőle szép számmal az életpontjaiból. Itt ezen megmozdulások hozhatnak izgalmakat a játék kedvelőinek.

A magam módján félig igazat adok Robinak, viszont aki FPS játékokkal játszott korábban is, annak egyértelműen az marad örökre a legizgalmasabb. Aki viszont egy RTS vagy MOBA játék "rabja" évek óta, az agyatlan lövöldözésnek tarthatja azt, amiért mondjuk mi rajongunk. Emiatt nem mondhatjuk azt, hogy vmi izgalmasabb-e, mert ez relatív. Az, hogy melyik játék mekkora összegeket és tömegeket mozgat meg, az meg úgy érzem egy külön cikket érdemel.

Korábban már említettem, hogy kicsit mélyebben is szeretnék beszélni a az eSportról. Szerencsére elég sok és elég sokféle véleményt és nézőpontot volt szerencsém akár személyesen, akár videóról megtekinteni, végighallgatni, hosszabb-rövidebb formában és ezzel együtt több szakmai oldalról is megvilágítást kapott a téma.

Lesz is szó a Simonyi Szakkollégium Szakmai 7 keretein belül megtartott eSport beszélgetésről, TV-s interjúról, PlayIT-en elkapott beszélgetésről és persze mindez kiegészítve a saját véleményemmel. Korábban már foglalkoztam azzal, hogy Mi is az eSport? és hogy mitől lesz valaki profi, de ezeknél a saját kis véleményemmel egészítettem ki a talált videókat és pár érdekes adattal. Lassan egy hónapja volt az a beszélgetés, amire mindenképp el akartam menni, mert tudtam, hogy sok információval gazdagodhatok. Ez nem más volt, mint a korábban említett Szakmai 7.

A Simonyi Károly Szakkollégium tagjai idén arra vállalkoztak, hogy az eddigi egy napos rendezvényüket inkább több napra szedik szét és így több témát is bővebb időkeretben érinthetnek. Így esett szó az IT és az olyan különböző területek kapcsolatáról, mint az egészségügy vagy éppen a modern hadászat. Minden beszélgetésről itt megtalálhatjátok a maga kis videóját. Ami nekem a legfontosabb volt, az nem más, mint az eSportot érintő téma volt. A meghívott vendégek más-más szemszöget képviseltek, így elég érdekesnek bizonyult már az esemény hivatalos programterve alapján is. Név szerint:

• Horváth Péter (főszerkesztő, GameStar (Hungary))
• Kiss Orsolya (pszichológus, ELTE PPK)
• Török "KODIAK" Balázs (gamer, blogger)
• Hodozsán "Hodini" Dániel (blogger (LoL eSports), Egymillióan a magyar esportért koordinátor)

A videó teljes terjedelmében megtekinthető az alábbi linken keresztül. Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egy nyelvet beszéljünk a gondolatmenetem kifejtése alatt és könnyebb legyen megérteni.

Aminek én a vendégek részéről örültem, hogy volt egy olyan szakember, aki a játékokkal kapcsolatos pszichológiai jelenségekről tudott nyilatkozni. A egész előadás érdekes volt és szerintem sok minden olyan hangzott el, ami gondolkodásra ad okot. Az egy vitathatatlan tény, hogyha egy játék fejlesztő/forgalmazó nagy pénzt költ egy adott versenyre, ahhoz köze van a hobbi játékosoknak is. A többségünk ide tartozik, hiszen sok esélyünk nincs rögtön oda kerülni a legjobbak közé. Ez hosszú évek munkája, viszont nem lehetetlen. Viszont nem egy olyan ok van, ami miatt nehéz érvényesülnünk.

Még valamilyen formában mindig megvan az ellenérzés az olyan emberekkel szemben, akik játszanak függetlenül attól,hogy ki hány éves és milyen nemű. Ez a beszélgetésben is említett előítélet azért szép lassan épül lefele, ahogy én tapasztalom, illetve igyekszem én is nap mint nap ledönteni ezeket a falakat és rácáfolni. Bárki, aki normálisan veszi a fáradtságot és igyekszik megmutatni a párhuzamot és a játékokban rejlő lehetőségeket, akkor nagy valószínűséggel nem talál süket fülekre, ha a partnere hajlandó meg is hallgatni, amit mond.

A másik, amit érdekes volt hallgatni, hogy mitől lehet valaki függő. Itt örültem nagyon, hogy Kiss Orsolyának ez a szakterülete és elég sok mindent más-más oldalról is megközelítettünk. Egy friss cikk alapján, amiben közreműködött és saját szakterülete révén megfelelő tudással rendelkezik, hogy a témáról nyilatkozzon. Szerencsére mindenki el tudta mondani a pozitív és a negatív példákat is. Vannak negatív visszhangok és történetek, de hülyék mindig is lesznek. Aki valamelyik játékkal sikert szeretne elérni, az tudatosan játszik egy adott játékkal hosszú órákat is, ahogy KODIAK is elmondta azt a saját tapasztalatait felidézve.

Az egyik kérdező próbálta feszegetni a párhuzamot köztünk magyarok és a környező országok lehetőségeiről, és sikereiről. Itt említést tett az egykori GPS időkre, de én is emlékszem, amikor GuardiaN (és PhP is) megjelent a BECUP-on és minden gond nélkül megnyerte azt CSS-ben. Ezen a téren úgy érzem KODIAK nem a legjobb példát hozta fel az ICL22-es eredmények fejében. Ha a környező, közelben lévő országokat nézem csak, akkor a szomszédban megtalálható két olyan csapat is, akik tényleg az elithez tartoznak. Azt hiszem így a DreamHack után sem a NAVI, sem a HellRaisers név nem ismeretlen. Ha kicsit távolabb megyünk, akkor meg már ott van a Virtus.pro is, akik az előző kettőtől eltérően mind lengyelek és nem választják el országhatárok egymástól őket.

A GPS és a BECUP a maga idejében megteremtette azt, hogy a környező országokból eljöjjenek hozzánk olyanok, akik kicsit is névnek számítottak, hiszen a verseny minősége és a nyeremények is megütötték azt a színvonalat, ami miatt érdekessé vált számukra. Sajnos csak a BECUP-on volt lehetőségem látni, hogy milyen értékekért szálltak harcba a legjobbjaink a nemzetközi mezőnnyel, de ott monitorok és laptopok is gazdára találtak. Korábban a CoD4 háza táján sikert-sikerre halmozó ANEXIS volt az, aki inkább bootcamp jelleggel látogatott el az ICL-ek adott állomásaira. A mostani nyereményalapok, amikkel itthon versenyt szervezünk, nem ütik meg azt a szintet, hogy nagyobb csapatok ellátogassanak bármilyen versenyre is. De ahogy az ESWC-n vagy éppen a SEEC-en láthattuk, azért van még bőven hova fejlődnünk.

Korábbi német kollégámmal, akivel anno a myRevenge színeiben együtt dolgoztunk és jelenleg a Team ALTERNATE egyik háttérembere, beszélgettem arról, hogy szerinte mi kell ahhoz, hogy egy csapat el tudjon indulni. Két olyan feltétel volt, amit azonnal leírt, mégpedig, hogy kell egy TeamSpeak szerver és egy facebook oldal. A kérdésemmel viszont nem feltétlen erre voltam kíváncsi, hanem a szervezeti háttérre, amire olyan választ kaptam, amire számítottam. Amíg itthon egyetlen egy példa volt rá jó pár éven át, addig kint minden olyan csapat, aki kicsit is komolyabban akarja képviseltetni magát, legalább egyesületet alapít. A myRevenge logójában is erre utal az e.V. A NeverQuit már nem igazán játékosairól ismert és az Aurorage Multigaming is még ki kell, hogy járja a maga útját, hogy felérjen a csúcsra, viszont mindkét említett társaság mögött valamilyen formában egyesület működik. Egy későbbi cikkemben remélem, hogy erről bővebben tudok nyilatkozni. Ahol biztos, hogy a csapat és a játék miatt alakult egyesület, az a reVolution volt és meg is volt az a támogatói háttere, amit nagyon sokan szeretnének.

Az előadás végén rákérdeztem, hogy fogadásokról ki milyen véleménnyel van. Ebben a kérdésben ugyan azon az állásponton vagyok, mint a válaszadók. Van egy előnye is, hiszen láthattuk több alkalommal is, hogy a mi kis közösségünk, ha kikerül egy fogadó portálra, akkor milyen nézettségeket hoz. Ami problémás, hogy sokszor csak emiatt és nem a színvonal miatt van olyan nézettsége. Sajnos a fogadással együtt megjelenik a vesztegetés és a bunda gyanúja. Profi szinteken nem 60 eurós skinekért mennek a harcok, hanem több tízezer euróért. Nem feltétlen kell egy meccset megnyerni, ha nem presztízs értékű és az ember jól is járhat vele. Mindenkinél van az a pénz, amiért lazít az erkölcsein, más kérdés, hogy mekkora az az összeg és kiderül-e a turpisság. Erre és a lelepleződésre nem egy példa volt már a nemzetközi mezőnyben.

Hogy ne szaporítsam nagyon az olvasandó karakterek számát, megosztanék egy interjút, amit Hodini-vel készítettek a fix.tv egyik műsorában. A magam részéről örülök neki, hogy egy újabb lehetőséget kapott maga a milla és az esport, hogy képviseltesse magát.

A cikk elején említett utolsó beszélgetés a PlayIT-en megrendezett veletech színpadán hangzott el, ahol teljesen véletlenül jártam épp. Két egykori játékos beszélgetett a műsorvezetővel. Azt hiszem, hogy az öregebbeknek sem Res1st, sem BugBeaR neve nem ismeretlen. Res1st korábbi eredményeiről a google révén elég sokat megtalálunk a különböző korábban szebb napokat megélt közösségi oldalakon. Furcsa volt így pont tőlük azt hallani, hogy az eSport nem sport. Itt emelném ki a félreértések elkerülése végett, hogy a játékos múltjuk és az elért sikereik miatt megemelem kalapom, viszont a véleményükkel, pont az ilyen sikerek miatt nem értek egyet. Külön kell választani, hogy itthon milyen lehetőségek vannak, hiszen a mi népességünk reklámértékben nem versenyezhet egy Németországgal vagy bármelyik más akár nyugati, akár keleti országgal. Az viszont tény, hogy egyeseknek ez a munkájuk és megélhetésük. Az már más kérdés, ahogy a Szakmai 7 beszélgetésén is előjött, hogy mennyien vannak azok, akik aktív éveik után még a játékos közösséggel vagy valamelyik játékkal foglalkozni tudnak. Ilyen szempontból mondjuk KQLY már streamerként, műsorvezetőként sem lehet egy sikeres ember véleményem szerint.

Remélem a videókkal és a véleményemmel egy kicsit közelebb tudtam hozni a különböző álláspontokat, illetve elindítottam egy-egy gondolatmenetet. Kíváncsian várom, hogy ti hogyan látjátok a helyzetet. Sport-e az eSport és miért vagy olyan véleménnyel, ahogy?

A mostani bejegyzés címe nem véletlen, hiszen jó néhány dolog történt, ami nagy visszhangot kavart. Arról nem is beszélve, hogy a közeljövőben is mi minden várható még. Mindenhez pár gondolatot fűznék csak igazán, hiszen aki így vagy úgy, de követi az eseményeket, az mindegyik témámról hallott, találkozott vele.

Az egyik első terület a hazai CSGO közösséget érinti leginkább. Még az ICL22-n volt szerencsém beszélni egy régi ismerősömmel és beigazolódni látszik az akkor felvetett teóriám. Akkor kijelentettem, hogy a versenyen jó helyezést (top4-8) elérő csapatok között alig maradnak együtt ugyan abban a felállásban a következő versenyig. Erre bőven láthatunk példát akár az Ancients, akár a Volgare részéről. Ugyebár az előbbi csapat legutolsó facebook bejegyzése, hogy abbahagyják a játékot ebben a formában. Aztán jöttek más infók új 5. érkezéséről, de én ezt addig nem tekintem biztosnak, míg az oldalon ez meg nem jelenik.

A közelmúltban egyik számítógépes újság, a PC Guru rendezett egy kisebb összejövetelt, ahol szerencsére a megszokott próbáld ki amit látsz lehetőségeken túl egy LoL verseny is megrendezésre került. Én a magam részéről örülök neki, hogy egyre több rendezvényen helyet kap valamilyen eSport rendezvény is. (Nyár vége felé egy harcászati nappal egybekötött WoT verseny volt, hogy ne csak a MOBA játékokat említsük.) És természetesen ez még a hónapban folytatódik, de előtte egy videó a PC Guru Showról.

És hogy ne távolodjunk annyira el a LoL-tól, volt november utolsó előtti hétvégéjén még egy lan is, amiről a GameGeek csapata egy hosszabb videóval jelentkezett. Természetesen nem maradhatott ki a Real Gamers Lan-on sem a Heartstone, sem a WoT a versenyek listájáról. Arról nem is beszélve, hogy mi minden más kipróbálására nyílt még lehetőség. Nekem nagyon szimpatikus és barátságos rendezvénynek tűnik, így ha lehetőségem engedi, magam is el fogok látogatni rá. Addig viszont a kis videós anyag.

És ha már a különböző rendezvényeket említettem, akkor a hétvégén gyanítom sokatoknak ugyan az a programja, mint nekem. Mindkét nap én is kint leszek a PlayIT-en, de kicsit másabb módon, mint ahogy ti jöttök. Rengeteg videót láttam, ami elkészült a májusi rendezvény óta, és igyekszem megosztani veletek 2-t, ami szerintem igen jónak sikerült és a két legnagyobb és legsikeresebb magyar multigaminghez köthető. De persze a GameStar is készített egy saját kis összefoglalót.

Ha a két videó megnyerte tetszésedet, akkor most hétvégén kint a helyed. Lesz HS, CSGO és LoL East verseny is. No és persze ugyan úgy cosplay, játékbemutatók, konzolok és minden, mi kedves lehet nekünk. Ugyan akkor felhívom mindenki figyelmét, hogy a 3-as metrón felújítás van, így nem közlekedik teljes hosszában. Erről többet a bkk oldalán találtok, aki érintett.

És a végére hagytam azt a témát, ami az elmúlt napokban nemzetközileg is a legnagyobb visszhangot váltotta ki. KQLY és mások kitiltásával elég sok helyen foglalkoztak. Emiatt két csapat helye felszabadult a téli DreamHack most hétvégén tartott versenyére. Ami ennél rosszabb véleményem szerint, hogy jelezték az illetékesek, hogy a DH után folytatják a vizsgálatokat. Bennem az a kérdés fogalmazódott meg, hogy van, akiket már elkaptak, bizonyították és/vagy bevallották, hogy nem játszottak tisztán és emiatt kizárást kaptak. Van még jó néhány játékos, ahogy a csatolt képen is látjátok, akiket még meg fognak vizsgálni az elkövetkező időszakban, de csak a DreamHack után. Nekem ezzel a legnagyobb problémám az, hogy most még rengeteg játékos neve ott van a kalapban, akik így vagy úgy, de gyanúba kerültek, versenyezhetnek a most hétvégi versenyen.

A probléma viszont kettős, hiszen, ha most mindenkit megvizsgálnak és a gyanú beigazolódik, akkor több nagyobb csapat is kénytelen lenne kihagyni a versenyt, amivel így mind a támogatók, mind a nézők így vagy úgy, de károsulnának. Ilyen szempontból értem, hogy miért a verseny után vizsgálódnak majd jobban. Ami viszont ebből adódhat, hogy egy csapat jó eredményt ér el és a verseny után kiderül, hogy valamilyen illegális módon jutott korábban előnyhöz. Jobb esetben akinek vaj van a fején, az már nem használ majd semmit a DH-n és ez minden bizonnyal az eredményén is látszik majd. Rosszabb esetben, ha mégis valami pénzösszeggel távozik, akkor annak milyen visszhangja lesz, azt megjósolni sem nagyon lehet. Ezen játékosok szerződéses, profi versenyzők. Ahogy azt már a Titan csapata is meglépte, elégtételt követel volt játékosán, aki miatt az egész csapat megsínylette a lelepleződést és ezzel együtt mind anyagilag, mind a jó hírüket tekintve a szervezet károsult.

Hogy a közeljövőben sem maradjatok majd bejegyzések nélkül a héten igyekszem minden olyan régi sokat látott ismerősöm megszólítani, akik lent voltak a hétvégén az ICL 24. versenyén és amint a szakkollégiumi előadás anyaga vetíthető formában elérhetővé válik, más videókkal együtt egy kicsit komolyabb vizekre is evezek majd. A PlayIT után remélem hasonló videókkal tudok majd szolgálni, mint a tavasziról. No és persze ahogy a visszajelzéseket kapom, úgy haladok a LANtológia sorozat anyagainak gyűjtésével.

Elmúlt 1 napban sokféle visszajelzést hallottam csapatomtól és hozzám közel álló emberektől és rajtuk keresztül az internet világából mindenhonnan. A cikkem úgy érzem félreértésre került és és így nem azt a célt szolgálta amit terveztem.

Először is engedjétek meg, hogy idézzek abból a levélből, amiben a blog indulása után az esportmilla felé kifejtettem álláspontomat. A lényegi részek a következők:

"Szívesen segítem a munkátokat, de a névtelenségem azért szeretném megtartani, mert elég hosszú ideig a tűz közelébe voltam és sok mindent láttam. Természetesen volt pozitív és negatív együtt."

"Nem feltétlen a magam védelmében kezdtem el névtelenül írni, inkább azok védelmében, mint ti is, akik építeni szeretnék a közösséget, de nem feltétlen lenne szerencsés még kulturáltan sem beolvasnotok a játékosoknak. Így ha bármi, számotokra nem szimpatikus cikkem megjelenik, el tudtok tőle zárkózni is."

"Amint úgy érzem, hogy egy kicsit hatással tudtam lenni a közösségekre és esetleg egy másabb bepillantást tudok mutatni a szkeptikus esportot szemlélőknek és igény is van rá, minden gond nélkül felfedem a kilétem."

Most jött el mind a kettőnek a pillanata. Az esportmilla vizeit nem akarom ennél jobban felzavarni. Amit anno, a blog indulásakor írtam, az beigazolódni látszik és örülök, hogy úgy jártak el, ahogy.

A másik, ami már pár embernek összeállt, az a kilétem. Az elmúlt 10 évben Ozsi nicknév alatt ismertek meg a hazai játékos közösségek. Aktív játékos 2007 nyaráig voltam, amikor az akkori csapatom, a bagira, nem akart tovább játszani. Rá egy évre a szokásos csapattali alkalmával született meg a NetFighterz ötlete és onnantól kezdve inkább ezen keresztül ismertek meg a CoD és a CSS közösség tagjai. 2008 óta rengeteg NC és egyéb verseny lebonyolításából vettem ki magam is a részem. 2008 őszétől tagja voltam azon keveseknek is, akik segítettek az ICL csarnokának is a rendbetételében illetve az első két versenyállomás lebonyolításában is.

Az ICL első állomása óta, igyekeztem személyesen is megjelenni a versenyeken, így sok csapat régi ismerősként szokott nekem örülni. Játékosként egyetlen egyszer volt szerencsém részt venni egy, az ELTE épületében szervezett LAN-on. Az évek alatt az NF indulása óta az összes BECUP-on ott voltam mint néző és a megrendezésre került ICL-ek nagy részére is ellátogattam. Ebből adódóan volt belátásom több hazai lan szervezésébe és lebonyolításába.

Az évek alatt én is követtem el hibákat és próbáltam tanulni belőlük. Részben ezekből a hibákból merítve és részben azokból a dolgokból, amiket a játékosokkal való állandó kommunikációból szedve ihletet, írtam meg több bejegyzésem is. Anno nem egyszer felajánlottam a megfelelő személyeknek, hogy leszek én az ütközőzóna a különböző érdekellentétek között. Ilyen van bőven elég sok, de éppen csak a felszín látszik. Most két frontról kapom a különböző észrevételeket, amiket nem tekintenék támadásnak. Engem azért lehetne támadni, amiért a játékos közösség érdekeit próbáltam nézni és ennek úgy hangot adni, hogy nem kerülöm az atrocitásokat sem. Nem bántó szándékkal kezdtem el egyetlen egy bejegyzést sem írni, hanem azzal, hogy az érintettek okuljanak belőle. Ez úgy látom félreértésre adott okot.

Aki régebb óta ismer, tudja, hogy elég sok és sokféle információval rendelkezem és meg tudnék ingatni egy-két hajót a tengeren, amiben vagyunk. Nem tönkretenni akarok semmilyen versenyt, csapatot vagy személyt, hanem azt szeretném elérni, hogy a közösség érdekei kerüljenek előre az önös érdekek helyett. Amikor belekezdtem a blogba, már pár éve külső szemlélője voltam a játékos közösségeknek és a magam részéről engem is elért a szürkeség, hogy nem izgat mi van vele. De ugyan akkor azt is láttam, hogy rengeteg olyan fiatal játszik, akik nem láthattak senkit, hogy miként és hogyan álljanak kedvenc hobbijukhoz. Emiatt indítottam a blogot, hogy ezen kicsit változtassak és az online világba most belekerülők valamilyen iránymutatást kapjanak. Az utóbbi idők inaktivitása részben magánéleti elfoglaltságaim, részben idő hiányából adódott.

Még a millába való belépés és ICL 20 előtt az alábbi listát juttattam el a vezetőknek. Én úgy próbáltam meg és próbálok meg ezek után is tevékenykedni, hogy ezt a kis listát betartom és betartatom az aktuális csapatommal.

A legutolsó cikkem kapcsán annyit mondanék csak, hogy az oldalon az ICL 20 után megjelent egy cikk. Akkor sem azért rendelkeztem annyi infóval, mert lent voltam, hanem amiatt, mert a közösség nagy része a mai napig ismer és elmondja a véleményét, ha meghallgatják és megkérdezik vagy épp megértik őket. Úgy érzem ekkor is már összeszedtem nem egy olyan pontot, amin lehetett volna változtatni. A mostani versenyre sem mentem volna le, ha a saját csapatom nem nevez rá. A cikkben egyetlen egy alkalommal sem említettem bármilyen olyan atrocitást, ami engem vagy a csapatomat érte a hétvége alatt. Én úgy érzem tényeket közöltem és aki érzékenyebb lelkű vagy épp érdekeit/befolyását sérti, az ezt nehezen viseli. Elnézést kérek a streamerektől is, hogy beletapostam lelki világukba, de összesen péntek kora este volt lehetőségem a versenyeket online nézni, mert utána én is lent voltam a versenyen.

Én abban az időszakban jártam aktívan LAN-okra, mikor még a technikai háttér nem feltétlen tartott itt, de voltak külön kis interjúk, több közvetítés és egyebek. Első időszakban Vácon is az OGC és annak magja járt közvetíteni és ugyan úgy megvolt minden csak más körítéssel és hozzáállással. Amíg volt meccs, ott voltak és közvetítették, mint ahogy ti is legutóbb. Aki ezt vállalja, annak ezt is el kell fogadnia akár az éjszakázást. Egy újabb ok, amiért ne hajnal 4-ig játszanak a csapatok. (A többi emlegetett kolléga meg épp a nemzetközi élvonal meccseit közvetítette a hétvégén.)

Információk áramlása nem volt olyan szinten könnyű, hogy a belső oldal nem frissült mindig a leggyorsabban és az utolsó meccs előtt a csapatom még nem tudta, hogy ki hogyan áll jelenleg a csoportjából. Arról nem is beszélve, hogy minden a belső oldalon volt fent és ezeket már nem is tudjuk megtekinteni.

Szervezési oldalról ami javaslatom volt, azt Szőkének átadtam, de amit nem, azzal úgy is képben kell, hogy legyenek a szervezők, hiszen sokadik (23.) versenyük. Nem a váci csarnok és a LAN nekem a bajom, hanem az, hogy úgy érzem, hogy még mindig szervezetlen és meggondolatlan sok momentum. Nem az gond, hogy mindig ugyan abba a gödörbe esünk bele, hanem az, hogy a sokadik alkalom után sem tanulunk belőle és temetjük be.

Utólag végignézve az események során, az a tény hogy a Volgare egyes játékosai úgy viselkedtek ahogyan azt láthattunk, nem csupán az ő hibájuk hanem a szervezők által a játékosok védelmében hozott szabályok be nem tartatásának eredménye.

Aki fel akar keresni, megkönnyítem a helyzetét:
steam
xfire
facebook

Természetesen a megfelelő hangnemben írott üzenetekre folyamatosan válaszolok is.

A szokásos éves landömping újabb állomásán vagyunk túl. Az, hogy ez nekünk jó-e vagy sem, azt majd mindenki döntse el magának. Én igyekszem kicsit mindkét oldalról megvizsgálni az ügyet és leírni mindent, amit tapasztaltam, amit hallottam és átéltem ezen a hétvégén a csarnok fala között és előtte.

Helyszín és egyéb adottságok:

A legelső dolog, ami ugyan az, az a helyszín. Itt az egyetlen változás legutóbbi személyes látogatásom óta, hogy a bejárattól beérkezve a jobb oldali falon már nem a kék Bluechip felirat látszik (milyen érdekes, hogy már nem támogatja a versenyt), hanem az, hogy szépen át lett kenve glettel vagy vakolattal. A szép narancsos falon gyönyörűen látszik az említett valamelyik anyag jellegzetes szürke színe. Közvetlenül az Invitel molinó felett. Újracsempézés megvolt, de egy kis festékre már nem futotta...

Pozitívum, hogy csak szombat éjjelről vasárnapra virradó hosszú este alatt nem volt egy ideig víz a WC-ben, nem egy teljes lanon mint legutóbb hallottam. Utána viszont elég sok is volt, ahogy a videóban látható. És most szerencsére nem volt összekenve egyik WC ajtó sem a WC-be szánt tartalommal, ellenben a porcelán és mellette a csempe egyik éjszaka csúnyán megkapta a magáét. Viszont aki kicsit is igényes próbált lenni, a fenti zuhanyzókat még mindig nem tudta használni, mert ugyebár ott a víz nem létkérdés. Ez pedig szerintem egy olyan momentum, amivel a helyszínen alvók komfortérzékét erősen növelni lehetne.

Szintén egy érdekes pont, hogy a női WC-ben van piszuár, míg a férfiben nincs. Megfelelő világítós táblát kellett volna beszerezni és akkor kicsit könnyebb lett volna mindkét nemnek a folyó ügyeit elintéznie. Arról nem is beszélve, hogy nem egy játékos a vizeletben úszó WC csészék helyett inkább a természet lágy ölén végezték el kisebb folyó ügyeiket, mert nem volt gusztusuk bemenni a legkisebb helyiségbe.

A büfé még mindig ugyan az, mint régen. Nem nagy durranás, de legalább drága és néhány embernél vagy a kajától vagy a kajától és a nagyteremben fennálló állandó levegőtlenségtől, de többen is rosszul lettek.

Pontrendszer:

Pozitív dolognak tartom, hogy a szervezők valamilyen formában elejét akarják venni a szemetelésnek és a károkozásnak. Ha valaki nem kijelölt helyen dohányzik elég csúnya büntetést osztogatnak ki a megfelelő szervek egy magánszemélynek, amihez képest a lannevezés eltörpül. A szervezőkre ez plusz egy helyiértékkel minden gond nélkül nőhet, így ez érthető. A probléma az, hogy egy bootcamp-re érkező társaság, ahol mindenki vidéki, nem fogja még október 23-án 0:31-kor az ICL oldalát nézni és megtanulni. Amint megérkeznek, belövik a gépeket és játszanak és szintén nem a weboldalt nézegetik, ahol amúgy este 21:00-ig véglegesedett a lista. Nap közben nem tudom, hogy a csapatok bármilyen felvilágosítást kaptak-e arról, hogy a lista változott, ha ugyan változott. Ezt nem kezelték a legjobban. A másik probléma, hogy csak akkor büntetnek, ha látnak is vmit. Több emberrel való elbeszélgetés után volt, aki kapott büntetést, volt aki nem ugyan azon és más-más pontok megszegéséért. Tudjuk, hogy mindenki egyenlő, de mindig vannak egyenlőbbek. :)

Ami probléma, hogy a szervezőknek külön kellene vonni a versenyszervezést és a rendrakás, rendtartás feladatait. Kellene több szervező és takarító, aki elvégzi a megfelelő feladatokat és nem az adminoknak kell rendet is tartani és a meccseken is helyt állniuk. Főleg, hogy alapból is elég gyér létszámmal rendelkeztek. Itt is adódtak bőven gondok, amiről szintén készítettem egy kisebb videót, aminek minőségéért elnézést kérek, de a lényeg látható és hallható.

Szervezés, lebonyolítás:

A legjobban a CoD4 csapatok jártak, mert ha ki is estek, volt lehetőségük játszani bármikor bárkivel és saját gépek révén is volt, de kisebb csúszás, mindössze 1 óra. Hozzátenném, hogy itt csak 14 csapat volt és ahogy a visszajelzéseket hallgattam a bootcamp napján a CoD4-es csapatok csak este 6-ra jutottak hálózathoz. 3 órán át csak várakoztak, hogy játszanak, ha már fizettek.

CSGO teljes mértékben TUP gépeken zajlott, de volt lehetőség saját gépet is hozni annak, aki akart. Erre viszont a szervezők már nem készültek plusz helyekkel, így akkor volt lehetőség bárhova saját gépet rakni, ha egy CoD4 csapat csomagolt.

A legnagyobb hibája és a legnagyobb húzása is az ICL mostani versenyének, hogy a CSGO 40 csapatos volt. 40db TUP gépen esélytelen ennyi csapatot normálisan játszatni. Én a magam részéről örültem, hogy rengeteg régi ismerős arccal találkoztam és játszhattam kicsit. Jöttek fiatalok is, de az idősebb generációknak nagyobb élmény volt látni a már inkább csak kedvtelésből játszó egykori nagy játékosokat és egymást. Ha lett volna LAN hangulat, akkor nagyon jól elszórakozott volna mindenki. Ami inkább jellemző volt az a több órás csúszás. 3-5 órás csúszásokat szinte esélytelen behozni, akármennyire is siettetik az embert a beconfigolással. Aki elsőként fejezte be a csoportmeccseit, az 30,5 órát várt az alsóház első késeléséig. Ilyen sok kimaradás után otthoni körülmények között is kell az embernek az, hogy leüljön kicsit játszani, hogy visszaszokjon. De itt erre esély sincs, mert amint megvagy a beállításokkal, máris sürgetnek az adminok, hogy kezdeni kell, mert csúszás van.

CoD4-nél ez nem okozott problémát, mert hiába van beleírva a szabályba, hogy 15 perc után noshow, nyugodtan lehet várni bármelyik csapatra, aki span, hogy 1-2 órákat várjon inkább az ellenfél. Itt is van, aki egyenlőbb a másiknál. Semmi következetesség nincs a szervezők részéről az általuk készített szabályzat betartásával kapcsolatban. A CoD4-re még minimálisan visszatérek BTURBO kapcsán, de az már elég visszhangot keltett.

A CSGO már az első pár órában eléggé megcsúszott. Több játékos és csapat úgy indult el, hogy a kiadott lebonyolítás szerinti időre oda lettek rendelve péntek estére. Egy jó csapat sosem akar késni, így a legtöbbek 1 órával a korábban kezdés előtt már ott voltak. Amíg úton voltak egy órával viszont eltolódtak a kezdési időpontok a hivatalos információk szerint. Így 7 órából 8 lett. Ezzel nem is lenne még olyan nagy probléma, de ezen két csoport csapatai éjfél körül kezdtek el egyáltalán konfigolni. Ha nem lett volna egy olyan csapat, aki nem jön el, akkor nem csak 3 meccs várt volna rájuk és nem csak éjjel 3 lett volna, mire végeznek. A másik csoport így is 4 órára végzett, mert ott megvolt mindenki. A játékosok nagyon jól tudtak így pihenni a másnapi meccsekre. Főleg úgy, hogy fél 5-kor arra riadtak fel páran, hogy valaki a kukába ordítja ki a vacsoráját és nem sokkal később pedig, elmondások szerint 5 körül elindult a zene, amit a videóban is hallani lehet. Szombatról vasárnapra éjjel a zene le sem állt.

A szombati nap sem volt sokkal jobb. Az utolsó két csoport meccseinek végeztével nem volt szétlövés, csak a csoportban elért eredmények alapján lettek besorolva alsó, illetve felső ágra a csapatok. Természetesen itt is a felső ágra került csapatok élvezték a bizalmat és a játék örömét. Alsó ágon 7-8 körül kezdődtek meg este a mérkőzések, de felső ágon már az elődöntők is megvoltak. Ahol szabad gépek voltak, ott zajlott közben az összes összecsapás az alsó ágon. Az óraátállítás révén nyert 1 órával is a meccseknek 4 óra után lett vége vasárnapra virradóra. A meccsek akkor azt mondták, hogy reggel 10-től folytatódnak. A kisebb csapatok, így alig tudtak érdemben pihenni, a felső ágról lesettek viszont könnyedén aludtak annyit, hogy teljesen kipihenjék magukat.

Amit szintén nem tartok szerencsésnek szervezési szempontból, hogy a nagydöntő este 8-ra ért véget. Egy vidéki ember, aki közel lakik akár a nyugati, akár a keleti határhoz nem tud már hazakerülni, mert mire Vácról bekerül Budapestre és onnan vonatot vagy buszt talál, már lehet, hogy nem is indul semmi. Kicsit el kéne gondolkozni, hogy érdemes-e ennyire sok csapatot indítani a játékban. A csúszásokat látva lehet, hogy a 32 csapatis bőven sok lenne ide. A TUP gépek pont annyira jók, mint amennyire rosszak. Bárkivel beszéltem nem volt lan hangulata mert állandóan siettetve volt és max 2 meccset játszott egyszerre. Macerásabb a saját gépet cipelni, de az biztos, hogy aki kiesik, az nem csomagol pénteken, hanem legalább szombaton is játszik még és úgy megy haza vagy úgy szervezi a programját, hogy kényelmesen haza tudjon érni.

Adminok:

Az adminokat a magam részéről két részre bontanám. Aki olyan pozícióban arról azért lehet tudni, hogy valamennyi ellenszolgáltatást kap a munkásságának nevezett tevékenységről. Én a magam részéről a főbb adminokat általában valamelyik gamer székben láttam tespedni és néha aludni. Utóbbiról azért nem csatolok képet, mert ennyi gerincem van, hogy nem hozom kellemetlen helyzetbe. Ott van egy külön admin szoba, ahol nyugodtan lehetne pihenniük nekik is.

A kisebb adminok, többségében a hálátlanabb feladatokat kapják meg. Sajnos a nagyobbak nem fogják úgy össze a dolgokat és úgy jött át nagyon sokszor, hogy tojnak bele, hogy mi hogyan zajlik, mert ők nem vesződnek vele, mert minden azokon a kisebb adminokon csattan, akik érdemben és teljesen ingyen foglalkoznak a versennyel és a csapatokkal. És a verseny lebonyolításán túl még a takarítás is a reszortjuk. Valahogy nem láttam a főbb emberek kezében egyszer sem szemetes zacskót vagy felmosót...

BTURBO és a zsemle esete:

Nem egy helyen és nem egy formában jelent már meg a történet, de BTURBO leírta kicsit hosszabban is az egészet. A történet itt olvasható.

A magam véleménye az, hogy ez egy erődemonstráció is volt részben NewZoo, részben BTURBO részéről. Az biztos, hogy mindkét oldal (Szőke, BTURBO) hibázott a maga módján és tudjuk, hogy mindkét félnek megvan a maga stílusa, DE:

• nem egy ember kajált bent a teremben
• én az adminoknak sem engedném meg, hogy bent egyenek. Legyen annyi váltás és szabad idő, hogy ezt meg tudják oldani.
• Nem egy olyan már félig megszáradt tócsába léptem bele, ami nem tudom hogyan került a küzdőtérre, de ragadt és nem került feltakarításra.
• Cigicsikk is volt bőven a CoD4 és a CSGO részek között, amiről találtok majd fotót a csatolt képeknél.
• Ha kaját nem lehet bevinni a küzdőtérre, akkor alkoholt se lehessen sem játékosnak, sem nézőnek, sem adminnak.

LAN élmény:

Hogy ne az időt húzzam pár szóban írnám inkább felsorolásként a pozitívumokat és a negatívumokat.

Pozitívumok:

• volt lan
• 40 csapat
• sok régi ismerőssel lehetett találkozni
• társaság

Negatívumok:

• szervezés
• állandó csúszások
• szabályzat (ki-ki egyenlőbb)
• szellőztetés, levegőtlenség
• lan hangulat hiánya
• alkohol
• zuhanyzás még mindig nem megoldott
• Volgare

Az általam készített fotók csatolva megtalálhatók itt. Akinek olyan fotója van, amit szívesen megosztana velem és a többi olvasóval, az keressen meg és küldje el nekem. A képeket egy külön nézői mappába feltöltve fogom megosztani teljesen anonim módon.

Spect és üres járatok:

Az utóbbi pár lan alatt látott közvetítések és visszajelzések után úgy voltam az egésszel, hogy nem éri meg lemenni most sem Vácra. Nem is lett volna így, ha nem találkozom rengeteg régi ismerőssel. Ha ők nincsenek, akkor nem tudom magam mivel lefoglalni, mert összesen, ami van lent, az 10-14 ember szórakoztatására és lekötésére elég (csocsó 4 fő, biliárd max 4 fő, ping-pong 2 fő (ha van labda), Guitar Hero 2 fő, cockpitek 2 fő). Csak a nevezett játékosokból bőven 250 fölött volt a létszám. Érezhető arányaiban, hogy így csak a jelenlévők 5%-a tudja magát elfoglalni. Hogyha levonom az éppen játszó embereket, akkor a játékosokkal 45% tudta csak magát lekötni bármivel nap közben. Ennek a 40%-a éppen játszott valamelyik játékban. Ahogy fogynak a támogatók a verseny mögül, úgy van egyre kevesebb lehetőség az aktívabb kikapcsolódásra a meccsek szüneteiben. És mivel gépe sincs egy CSGO játékosnak, így sem DM-ezni, sem játszani nem tud senkivel és semmivel. Így elég rossz 10-20 vagy akár 30 órát is várni egy-egy meccsre a csoportkörök után.

Arról akkor még nem is beszéltem, hogy a fentebb említett eszközök némelyike milyen állapotban van. Értem én, hogy jó lenne, ha nyereséges lenne egy verseny, de nem férne bele egy új ping-pong ütő? Az ultramodern és a tulajdonosuknál is okosabb telefonok is vastagabbak azoknál az ütőknél, pedig ez elég nehéz kihívás lenne...

Közvetítés:

 A közvetítéseket itthonról nagyon rövid ideig figyeltem csak. A CS2HU-t képviselő neware-t egy meccsen volt szerencsém kicsit követni, de éreztem rajta, hogy ő is már kicsit fáradt és egyedül nehéz streamelni úgy, hogy élvezhető és tárgyilagos is legyen egyszerre.

A Sea of Gamers a lan idejére leszerződtette a WiLDTV-s sPRaY-t, hogy így próbálja meg a színvonalat növelni. Sajnos azt kell mondjam, hogy sPRaY inkább vissza lett húzva Nosika és Pierce színvonalára, mint hozta azt, amit oRoberto-val szokott. Hogy miért nem a WiLDTV ment le közvetíteni, azt azonnal megosztom veletek.

A következő belső információkat az esportmilla belső csoportjában olvastam. A millásoktól elnézést kérek, ha ezzel bármi kárt okozok nekik. Ezek voltak a WiLDTV feltételei:

• Kizárólagosság CS:GO-ban (ezt megbeszéltük, hogy nem adtok erre mondtam hogy okés olvassátok tovább, hisz mint írtad te magad, ez után nem is olvastátok tovább a levelet....de ez már lényegtelen)
• Ha a technika adott, hogy 720p vagy 1080p adást adhatunk 60 fps-el két monitorral akkor az számunkra nagy segítség illetve nektek is mert annál kevesebb dolgot kell beállítanunk és cipelni magunkkal.
• Egy nyugodt hely a csarnok területén, ahol ami rendezhetjük be a közvetítő területet (a rendezvény előtt pár nappal)
• A közvetítőcsapatnak a rendezvény ideje alatt szállás (lehet ICL szállás is) illetve az utazás részleges megtérítése
• Pénteken 1, Szombaton 3, Vasárnap 2 minimális étkeztetés a tagok számára.
• Hír az ICL oldalán a közvetítésről a verseny teljes ideje alatt illetve média partnerek közt a WiLD_TV logója

Ezek az ICL szervezőinek túl soknak bizonyult, hogy minőségi közvetítéshez jussanak. A közvetítői hármasból volt szerencsém látni Pierce-t 2-3 órán át Guitar Hero-val játszani. Így én is le tudok menni közvetíteni bármikor és így is több közöm lenne a CSGO-hoz, mint neki és Nosikának együtt véve.

Volgare:

Hiába jelenleg a legjobb csapat az eredményei alapján, de a legkevésbé sportszerű is. Én a magam részéről elég nyugodt ember hírében állok, de közel jártam ahhoz, hogy odamenjek és 2-3 erősebb tockost adjak a srácoknak. Egy minimális sportszerűség szükséges a játékhoz, főleg egy versenyen. Korábban is többször tettem említést arról, hogy kell az alázat a játék, a csapattársak irányába és az ellenfelek tisztelete is. Náluk sajnos a legutóbbi teljes mértékben hiányzik. Én azt tudom javasolni a különböző versenyekről kapjanak eltiltást hazai viszonylatban legalább 3, de inkább 6 hónapra. Olyan viselkedési formát tanusítanak, ami messze elítélendő és nem kirakatba való.

A teljes lan nyereményt visszaadhatná a csapat, ha a következő pontot teljesen szigorúan vennék a szervezők:

Összefoglalás:

Én a magam részéről inkább azt javasolnám az összes olyan csapatnak, aki játszani szeretne, maradjon távol az ICL-től és inkább fizessen be egy ESEA vagy FACEIT prémium szolgáltatásra és fél évig játszhat amennyit csak akar ugyan annyi pénzből, mint amennyit az ICL nevezésre költenek. És ott legalább nem szorulnak 10-25 órás várakozásra.

Az ICL úgy érzem csak beszél a fejlődésről, de nem igazán van pozitívum a felsorolásomban. Illetve ami van, az sem miattuk van, hanem a közösség miatt. Több emberrel beszélgettem és igyekszem utána járni és esetleg elindítani egy folyamatot, hogy azok, akik ezt a rendezvényt LAN-nak csúfolják, meg tudják tapasztalni, hogy milyen egy minőségi verseny, ahol tényleg van hangulat, szervezettség (itt az nincs) és normális lebonyolítás. ICL, ahova többet nem mész el.

Ha megosztanád a saját tapasztalataid a versenyről, akkor írd meg vagy hozzászólásként vagy a megszokott az esportrol[kukac]gmail.com mailcímre vagy megtaláltok a facebook-on a blog oldalán.

Az elmúlt időszakban elővettem egy régi tervem, hogy felkeresem azon szervezőket és játékosokat, akik úgy érzem, hogy az elmúlt évtized legnagyobb versenyeit hozták össze idehaza vagy rendszeres látogatói voltak egyiknek-másiknak nem egy alkalommal és összehasonlítási alapjuk van. A következő megrendezett vagy elmaradt versenyekről és rendezvényekről fogtok olvasni majd a cikksorozatban: GPS, PGCC, XterNET, D-LAN, BECUP, ELTE LAN, ICL, Baranya LAN, TGES, Alienware Gamshow.

Vannak köztük olyanok, amiken én személyesen nem tudtam megjelenni, mert akkor még nem tartoztam azon körökbe, akik komolyabb szinten játszottak vagy foglalkoztak a játékokkal. Részben emiatt kezdtem el felvenni a szervezőkkel a kapcsolatot és még a működő weboldalakról leszedni minden információt. Remélem, hogy sikerül minél több szervezőtől olyan visszajelzést kapnom, hogy segítik a munkám, hiszen nem egy olyan háttérinfót szeretnék kérni tőlük és megosztani veletek, amibe lehet sokan bele sem gondolnánk, hogy mi mindent kell elintézni és leszervezni, hogy egyáltalán legyen hol és hova leülnünk játszani. Ezek egy-egy verseny szervezésénél általában olyan költségek, amiket nem látunk játékosként és nem is nagyon akarunk velük foglalkozni, de nagyban befolyásolja a nevezési költségeinket.

Amiről a szervezők remélem tudnak nyilatkozni, azok a munkájuk során felmerült nehézségek és azok a tényezők, amelyeket előnyükre tudnak fordítani. Ezen túl előfordul, hogy vannak a különböző hátrányai egy-egy helyszínnek és versenynek (megközelítés, költségek, más rendezvények). Ami viszont legfontosabb lehet mindenhol, hogy milyen a szervezői társaság és kikből állt a kemény mag, aki azt irányítja. Amiről a játékosok tudnak és tudunk nyilatkozni az a hangulat, a légkör és a hozzáállás, amit szervezési oldalról tapasztaltunk.

A megkérdezettek nevét és nyilatkozataikat bizalmasan kezelem, véleményüktől függetlenül, mert ezt tartom korrektnek. Minden játékost és szervezőt megkérdezek minden olyan rendezvényről, amiken megfordultak vagy részt vettek a szervezésében, lebonyolításában. Biztos vagyok benne, hogy lesznek mind költség, mind hozzáállás szempontjából érdekességek, amik meglepetést okozhatnak.

Remélem a cikksorozat segít abban, hogy egy átfogóbb képet kapjon mindenki a hazai versenyekről, a beléjük fektetett anyagi és emberi erőforrásokról és a kapott végeredményről. Ami érdekes szempont lehet, hogy melyik rendezvény milyen közösségi erővel és hogyan bírt. Készüljetek, mert hamarosan jönnek a cikkek.